Napló:

Véget ért a nyári szabadság. :( Két hétig tartott, ebből 4 napot újra Zalakaros-on. Most másik szállót választottunk. Na jó nem igaz. Az év elején nem gondoltuk, hogy eljövünk szabira. A Terv az volt, hogy az idén nem költünk és jövőre elmegyünk egy drága szállóba, kicsit élvezni a luxust. De Anikó elkezdett szállásokat keresni és szép lassan duruzsolt a fülünkbe, hogy nehogymáitthonmaradjunk. Ezt nagyon nem szeretem. Kirándulni nem fogok, nem bírok. (majd 90 kg alatt) Az meg nem nyaralás nekem, hogy fél napot vezetek valameddig, ott mászkálunk órákat és vezethetek vissza. Mi ebben a pihenés? Végül eldurrant az a agyam és Fortuna segítségével sikerült szállást kapni.

A Karos-Spa-ban laktunk. Rögtön másodikra sikerült megtalálni a helyes bejáratot. Anikó azonnal a fürdőszobai penészfoltok keresésére indult, sikerrel. Szerintem nem volt vészes, a csap alatt egy kb 10-15 cm hosszú darabon valóban volt egy vékony csík. Ellenben az egész idő alatt nem volt rovar a szobában annak ellenére, hogy nincs szúnyogháló az ablakokon. Van viszont sok fecske! A szobák még Anikónak is elfogadhatóan tiszták. Jól jött a magunkkal hozott sok akasztó. A víz elég meleg az utolsó napra meg is találtuk a belső élménymedence "sodró"-ját, ami igazából egy nagy lefolyó, tele hassal komolyan nem ajánlom mert egy kis helyen pörög körbe körbe....

A második napon átmentünk a nagy strandra. Komolyan kellett volna vennünk a jeleket. A bejáratnál a pénztáros figyelmeztetett, hogy a belső élménymedencék csak déltől lesznek használhatóak technikai okok miatt. Gondoltuk addig elleszünk kinn, a hullám medencében stb. Össze futottunk Anikó unokatesójával a Zsoltiékkal, de csak egyszer, pedig többször is körbe-körbe néztünk merre vannak. Délután négy után már annyira unatkoztunk (na jó én aludtam a többiek szerint), hogy hazamentünk.

Végül nem mentünk el semerre a környéken, nem volt rá idő. Esténként elsétáltunk a Szilágyi cukrászdába, ahol még a répatorta is finomabb mint Fehérváron. :)

Csak 3 éjszaka volt, hazafele megálltunk Balatonszemesen a Kistücsök -nél. Természetesen foglaltunk asztalt előtte. :) Anikó és Lilla legtöbbet használt mondata: "Ez naggyon finom!". Anikó elkövette azt a hibát, hogy Szász húslevest evett (mi Lillával sima tyúkhúslevest), amivel majdnem jóllakott. Lilla: Szarvascomb vadas mártással és burgonyafánkkal, Anikó nyulat evett (ne kérdezzétek a nevét és már az étlapról se tudom lenézni) én pedig vaddisznó gerincet kolbászpörccel. Desszertnek csak a lányok ettek egy-egy "Kávékrém házi csokoládéfagylalttal"-t. Az innivalónak kért limonádé (bodza és sima) fél-fél litere bővel elegendő volt. De csak azért, mert aznap kimaradt a rekkenő hőség és szelíd felhőpamacsok adtak árnyékot. Na jó, kaptunk 10 perces rövid záport is. :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.