Napló:

Hmmm, kezdi elveszteni az eredeti célját ez a napló. Annyit hagyok ki, hogy már nehéz összeszedni az emlékeket. :( 

Nem bírok szabadulni az egyik bennti projecttől. Sajna én raktam rendbe, én ismerem ki benne magam a legjobban (bizonyos részeken) és szinte minden nap kiderül, hogy rosszul tervezték meg, és az ügyfélnek úgy nem jó. Mi meg kapkodva javítgatjuk. Én is fáradok, egyre több hibát csinálok, figyelmetlen lettem. Szabi kéne, de az még több mint egy hónap.

Anikó sikeresen lemondott, az átadás folyamatban van. Most épp szabin van, hogy az adminisztrációt megcsinálja. A társasház kezelő proramot nem akarjuk átadni, sőt az adatokat sem igazán. Így azon küzdöttem pár hétvégén, hogy olyan minimum adathalmazt szedjek ki és formázzam meg átadható formában amit Anikó is elfogad. Ma reggel is majdnem az utolsó buszt értem el, de sikerült úgy kiexportálni excelbe (ami igazából LibreOffice), hogy Anikónak minél kevesebbett kelljen kézzel begépelnie.

Grr, Gergő sem volt teljesen őszinte. Tegnap Anikó felhívta a suliját, hogy pontosan hogy veszik figyelembe a szóbelin-írásbelin elért pontokat az eredmény százalékos értékelésében. Ekkor derült ki, hogy Gergő sokkal rosszabb eredményeket ért el, mint amit nekünk itthon mondott. Az sem javított sokat a helyzetén, hogy még így is ő volt a legjobb fiú. Már alig van két hete, de tudjuk rávenni, hogy készüljön. Az lesz a vége, hogy nem veszik fel. Lehet, hogy kéne neki egy ilyen ÉLET pofon. Hátha ettől rájön, hogy munka nélkül nincs eredmény.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.