Napló:

Anikó és Lilla tegnap újra a talpnyoszorgatósnál járt. Én pedig jól elfelejtettem.

Egy darabig elvoltam az üres lakásban, azután végre eleresztettem magam. Hamar ráuntam a játékra, nem kellett a bennti munkámmal foglalkoznom, mert mindennel végeztem. Így elmosogattam, majd felmásztam a létrára és megigazítottam a karnis drapériáját. Kíváncsi vagyok mikor veszi észre. Elvittem a konyhai ollónkat "meggyógyíttatni". Pár éve teljesen kicsorbult, nem lehetett vágni vele. Akkor egy spéci ollóélezővel megpróbáltam életet (vagy éleket?) lehellni bele. Aminek az lett az eredménye, hogy én remekül tudtam használni, a család többi tagja még egy sima ujságot se tudott elvágni vele. Elvittem hát a Flaschner-hez. Ma mehetek érte. Szeretem, mikor az első használatkor meglepődnek. :) Szóval teljesen elvoltam, de fogalmam sem volt merre járnak. Arra gondoltam esetleg vásárolnak, vagy a Lilla szemével mentek dokihoz meg ilyenek. Csak este 8 körül jutott eszembe, hogy iiigen, valamit mondott Anikó a szerdáról, meg a Vicáról és iiigen volt benne a masszír-masszír is meg az Ikea is felmerült. Persze Anikónak az eszébe se jut, hogy nekem nem jut az eszembe merre lehetnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.