Napló:

Szerdán délelőtt elrepültem Frankfurtba a Sched team party-jára. Ez egy grill (barbecue) party volt, mint kiderült azért, mert két régi (10+) kolléga távozik a csapatból. Mivel én csak szeptember végéig vagyok "kölcsönbe" náluk, gondoltam, lehet utoljára találkozok a teljes csapattal. Persze izgultam, hogy minden rendben legyen a repjegyekkel, mert a hülye lufis standby szabály miatt bármi megtörténhetett volna. De jó járatokat választottam, volt helyem, nem maradtam le. A Duty-free-ben vettem egy üveg Egri bikavért, a sült húsokhoz ez illik és így nem kellett csomagfeladással küzdeni (mármint ha máshol vettem volna). A céghez közel van egy nagy üzlet a Toom Markt, ott vettünk többen is előre pácolt szelet húsokat. Mikor itthon lelkendeztem erről Anikónak, lehűtött, hogy ilyen nálunk is van, de neki az a fixa ideaja, hogy a kissé, hmm, érett húsokból készül, a pácolással elnyomva mindazt amit el kell nyomni. Nos ez ott nem így tűnt, sőt teljesen mindennapos dolognak látszott, hogy az emberek nem otthon küzdenek, hanem készen veszik. A party egész jól sikerült, csak szegény másik magyar sráccal toltak ki újfent a németek. Ő ugyanis nem beszéli a németet, de csak páran voltak, akik emiatt angolra kapcsoltak. A legtöbben zavartalanul hadartak tovább. Még szerencse, hogy én egész jól beszélek, nagy hála dr. Szalai Elek tanár Úr-nak, aki akaratom ellenére belém verte az alapokat a gimiben. Este annyira fáradt voltam, hogy még játszani sem volt kedvem.

Csütörtökön hajnalban indultam haza. Már háromkor kipattantak a szemeim, de csak négykor kellett felkelnem. Időben elértem a gépet. Nagyon időben, mert elromlott a magasság/sebesség/nyomás mérő érzékelő. Első körben kicserélték a pöcköt (csövet), majd miután nem segített az egész gépet. Eközben elküldtek bennünket egy másik kapuhoz, majd onnan egy harmadikhoz. Végül alig másfél óra tili-toli után hazajöttünk.

Pénteken hajnalban keltem, csak, hogy szokjam, mert indultunk Szekszárdra fogorvoshoz. Végre visszarakják a még áprilisban leesett koronámat! Két óra vezetés után jól megkínzott a nagyon kedves asszisztens leszedve a fogköveimet. Utána ugyanezt végigcsinálta az egész családdal. :) Napokig fájt mindenkinek. Nekem talált egy pici lyukat, két fog között, ahova a fogkefe nem ér el. :( Hasonló lyukat Lillának is. Neki azonban be is tömte. Rám már nem került sor, mert Anikó egy régi, a tömés alatt romló fogát hozták rendbe. Nálam egy megbeszélés volt, végül alig sokezer forintért megcsinálják úgy, hogy többet ne essen le ez a korona. :( Erre majd októberben térünk vissza.

Bónusznak a fogorvos után meghoztuk a komód leszabott elemeit az Er-Fa-ból. Vettünk egy csomó csavart meg pöcköt, meg excentert, amiből nekem komódot kell varázsolni. Eléggé kifáradtam, mire minden deszkát, bocsánat, bútorlapot felcipeltünk. Volt egy régi, a konyhaszekrényhez tartozó polcunk, amit Anikó újra szabatott, hogy egy másik elemben polc lehessen.

Szombaton megvettük azokat az apróságokat a komódhoz, amiket pénteken elfejeltettünk. Utána kimentünk Apu sírjához. Anyu csináltatott sírkövet, jól néz ki. Délután elmentünk Anikó szüleihez, megköszöntöttek minket.

Vasárnap élfóliáztam. Mert az utólag levágatott polcot nekem kellett megcsinálni. Már nagyon jól megy. :)
2 trükkje van. A vasaló alá kell egy üres a4-es lap, hogy a fólia ne égjen rá az egyetlen vasalónkra. A felesleg levágásához úgy kell tartani a szerszámot, hogy magával a lappal teljesen párhuzamos legyen. Az a legjobb, ha speciális vágószerszámot használunk, ami olyan mint egy féloldalas ék. ( /_  ) Pl. a sliccer, tapétavágó vagy akár a rendes kés is olyan, ami egy teljes ék alakú. (  < )  Ezek azért nem tökéletesek, mert nem pont a lap síkjában vágnak, hanem pár tized milliméterrel felette. Hacsak rá nem fordítja az ember, akkor viszont nehezebb a lap síkjában tartani.

Ellenben a polctartók pöcke nem csereszabatos a most használtakkal. Ha jól láttam, 3-as a pöcök átmérője, nálunk az 5-ös a megszokott, nehezen, de találtam egy 4-est a Praktikerben (Er-Fa-ban nem volt). Így fúrni kellett a polcot. Végül lett 2 új polcunk, már csak "be kell lakni".

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.