Napló:

Le kellene írnom azt is miért nem írtam jó darabig. Ha már egyszer az emlékekről szól a blog. Még akkor is ha az nem a legjobb.

Az úgy kezdődött, hogy a németeknél

megszavazott a parlament egy új adót ami a légi közlekedéssel foglalkozó cégeket érinti. Mint pl. a Lufthansa-t. nem tudom mekkora teher, de a vezetők kezdtek pánikolni. A mi részünk még a "gazdasági válság" idején is nyereséges volt és ma is az, így annyira nem foglalkoztatott a dolog. Tudom, hogy vannak kevésbé jó projektek, de hol nincsenek? Nem sokkal később volt egy összgyűlés, ahol bejelentették, hogy az anyacég jelentős költségcsökkentést ír elő a légitársasági üzletág résztvevőinek. Pár nappal később behívott a főnök és fizetésemelést kaptam. Örültem, mert évek óta a szerényebb százalékot kapók között voltam. Még a héten behívott a főnököm főnöke, eléggé gombócos gyomorral érkeztem és igazam lett.  Az emelés amolyan fájdalom díj volt és beleestem a "költség csökkentés" kaszájába. :( Nagyon megviselt, mert a munkám mindig tökéletesen elvégeztem, a németek és az itteniek is mind kedveltek. Néhány vezetőbbnek mondott munkatárs próbált tiltakozni értem, de hiába. Sokat gondolkodtam, miért? A hivatalos verzió amit kaptam, hogy én annyira sokoldalú vagyok, hogy könnyedén találok másik helyet. Én ellenben arra gondoltam, egy elszólás alapján, hogy azért engem (és másik kettőt) azért küldenek el, mert 1. öreg vagyok, 2. nincs egyetemi végzettségem, csak okleveles programozó. A cég becsületére legyen mondva elég sok belsős, nem repüléssel kapcsolatos projektbeli munkahelyet ajánlottak fel az elküldötteknek. Volt benne 2-3 olyan ami valamennyire érdekelt, de mind olyan technikai környezetet használ amiben nekem nem túl nagy a gyakorlatom. A régi projektben nagy részben sima C-t használtunk. A Java, PHP - ami most kellene - csak elméletileg ismert. Na jó annyira nem, mert Java-ból letettem a "Java Programozó" vizsgát és PHP-t is használtam, lásd a Hősárvaházat a Hősember képzőben. Végül a PHP-s projektekre adtam be a jelentkezésem. Később elmondták, hogy nagyon meggyőző és lehengerlő volt ahogy egy régi PHP-s weboldalamat bemutattam (demóztam ahogy ők mondták) ami nem a Hősemberképző volt, hanem az Erepublik 1 - Damjanich századának kommunikációs weboldala. Így majd egy hónapi idegösszeroppanás közeli állapot után új projektben kezdtem el dolgozni.

A sors fintora, hogy így visszakaptam azt az asztalom, helyem amit a cég ideköltözésekor választottam, csak egy másik projekt kitúrt minket. Azóta az a projekt is elköltözött és ez már a sokadik ezen a helyen.

Ez nem az első eset, hogy valami technikai tudás, amit egy megmagyarázhatatlan késztetéstől vezérelve sajátítottam el megmenti a hátsómat. Ezelőtt pl. a Magic-ot tanultam így és végül a Magic-ot forgalmazó és fejlesztő cégnél kaptam állást, miután az előző munkahelyem (fehérvári gyógyszertári központ) megszűnt. Most a PHP szenvedélyem segített.

Így gőzerővel tanulom a web-es technikákat, a PHP, Javascript, JQuery, JSON már nem "kínai".

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.