Napló:

A nyaralás többi része eléggé egyhangúan telt el, jóleső semmitevés, úszkálás, jakuzzi, lebegés a sodróban. Délutánonként sütizés. Azt ígértem kajáról többet nem, de ezt el kell mondanom. A sütisnénitől (hah, legalább 10 évvel fiatalabb) az egyik nap kértünk tippet hova menjen az ember ha megéhezik. Mert ugye itt megéheztünk... Ajánlott egy helyet. Sehol, de sehol nem volt légkondis belső asztal, mi meg "nem szeressük" a nem kívánt desszertet a kajánkba. :( A kaja nem volt rossz, tsak majd a dupláját hagytuk ott mint amennyiért Fehérváron 4-en (nem 3-an) megebédelünk. Ráadásul nem kicsit voltak pofátlanok.Gergő az étlapon ajánlott vegyes köret helyett (rizs, burgonya, párolt zöldségek) úgy kérte, hogy a fele legyen krumpli a fele legyen rizs. A számlán kiakadtam, mert az étel teljes árán felül (amiben ugye benn volt a köret, mint Anikó meg az én esetemben) még feltüntették a két fél adag köretet is. Ezt csak én vettem észre, nem is szóltam a többieknek, mert nem akartam elrontani a hangulatot. A másik vicces(?) az volt, hogy átsétáltunk a mi 4*-os szállónktól az 5*-os SPA Karos-hoz. A kitett étlapot megnézve kínunkban nevettünk, mert ott jóval olcsóbb volt minden mint nálunk. (Lehet, hogy ehetőbb is).

Ez alatt a hét alatt végül nem mentünk át a nagy strandra (ha nagyon szőrösen nézem volt vagy 50 lépésre a szállóval szemben...), valahogy egyikünk sem akart csúzdázni meg aszalódni a napon, jópénzért. Inkább örültünk, hogy a többiek meg igen és meghagyták nekünk a szálló nem is rossz (de pár nap után azééé uncsi) belső medencéit.

Csütörtök délelőtt végül hozzáfogtunk Gergővel kereket cserélni. Ez azért említésre méltó, mert ilyen szempontból eléggé béna tudok lenni. Nem szeretem az autókat bütykölni, nekem tök jó ahogy megkapom a kereskedőtől, útálom tisztítgatni, meg fényezni, meg állítgatni. Szóval kerékcsere. Már az nagy élmény volt, hogy megtaláltuk az emelőt, ééés használni is tudtuk. :) Természetesen fülig olajosak lettünk, de - sztem - rekoridő alatt kicseréltük. Tök büszként mentünk fel. :) Végülis ez a defekt okozta, hogy nem mentünk sehá, mert ha netán kapunk mégegyet....

Hazafele nem történt semmi érdekes, a "híres" viadukt-ból nem láttam semmit. :) Nem is emlékszem rá. Annyi pozitívuma volt a hazaérkezésnek, hogy még aznap délután visszavittem a Toyotásoknak. Izgultam, hogy mit szólnak a defekthez, de annyi volt a reakció, hogy "Aham, jó, akkor majd szólok a szervízeseknek." éééés, ennyi. Semmi plusz fizetés... Otthon "vót ezé bódódtá". :) 

Anikó mi mással tehette volna fel erre a napra jobban a koronát, hogy nekihajtott minket takarítani, merthogy a por meg egy hétig gyűlt a lakásban. Nem voltunk boldogok...nagyon nem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.