Napló:

Lilla a tegnapi napot egy laza hányással kezdte...

Annyi lélekereje még volt, hogy kérjen egy tálat és...
Az előzmények:
Miután több mint egy hétig takarítottunk, könyvespolcot átrendeztünk, ajándékokat vadásztunk Anikó azzal állított be, hogy meglátta A fát. Ez 22-én volt, elvileg másnap mentünk volna Lillával vadászni. Igazán megörültem, mert ha tényleg az A fa, akkor többórás mászkálástól menekültem meg. Arról nem is beszélve, hogy ez így már az Ő választása. :) Gyorsan felkapkodtam magamra valami rendesebb (azaz nem takarítós) ruhát és hajrá. Nos, igen, a fa. A többi normann fenyőhöz képest eléggé ritka volt és akkor ott nem tűnt annyira zöldnek mint a többi. De ez volt benne a lényeg. A ritkaság! Mert gyakran mondogatta Anikó, hogy nem szabad a gyönyörű, dús fenyőt megvenni, méregdrágán, mert az fenyőnek szép, de karácsonyfának borzalmas. Azt alig lehet díszíteni. Néztük jobbról, balról, elölről, hátulról. Nem volt az az ideális fa, némely tűlevele kusza volt szegénynek, de alapvetően egyenes, nem túl sűrű, de nem is ritka. Az egyik oldala "lyukas" is volt, de egy panelba pont ilyen kell, mert akkor jobban oda lehet tolni a falhoz. Éééés, harmadáron megkaptuk! Másnap rátettük a talpat. Az igaz, hogy a legalsó ágakat le kellett vágni, hogy elég hosszú legyen a törzse, de a négyből háromra Anikó is rábólintott. valóban nem voltak szépek, de egyet kiválasztott, abból lettek az asztaldíszek.

A fa állt, 23-án este és 24-én is és azóta is. :) Szenteste Gergővel ráadtuk az égőket, sikerült tök szépen elosztani. Dicséretet is kaptunk. Miután eltüntettük azt a kilógó drótot ami nem tettszett a lányoknak, meg egy kicsit átrendeztük. :) Nnna. Szokásunkhoz híven Anyut és Vicát is meghívtuk. Vica útközben felszedte Anyut, így nem kellett neki gyalogolni (mivel a Trabink teljesen lopásbiztosan áll a ház előtt, döglött aksival).
Mivel csak későn akartak jönni (mi 3-4 felére hívtuk őket, de csak 5-re jöttek) lemaradtak a díszítésről.

Nagyjából ekkor indult be az a folyamat aminek az eredménye a tegnap reggeli Lilla akció lett. Gyakorlatilag innentől állandóan ettünk. Ha nem reggeli vagy egyéb normális alkalommal, akkor "csak úgy". Sütikét, pattogatott kukoricát, mogyit, csokit bármi édességet.

Lillának végül a szilveszteri málnás gyerekpezsgő adta meg az utolsó löketet. Kifele. Annyira rossz volt, de képes volt fél üveggel benyakalni, játék közben. Este már nem volt top-on, reggelre azután a pezsgő búvárpezsgőbe ment át. Lemegy, körülnéz, visszajön, búvárpezsgő.

A fa szerintem is nagyon szépre sikeredett, a ritkaság miatt remekül lehetett elosztani a díszeket, szépen látszanak.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.