Napló:

Tegnap végre eljutottam Anyuhoz. Most fejezték be a mesteremberek a munkát.

A lakásban még nagyon olyan, hmm, új szag van, de majd elmúlik. Szerintem szép, taposót kapott az előszoba és a konyha. A fürdőszobai csempe nagyon hasonlít ahhoz amit mi is nézegettünk évekkel ezelőtt a saját felújításkor. Ki is néztük, de akkor azt az infót kaptuk, hogy az tavalyi, az idei termékskálából a gyártó kivette, így nem lehet rendelni. Mindegy, szép lett. Valahogy nagyobbnak tűnik anyu fürdője mint a mienk. Hmm. A szobák padlót kaptak. Nekem nem tetszik az a megoldás, hogy a régi szőnyegre tették rá, már most érezni, hogy mozog a lépéseim alatt. A falak végre szépek és világosak, de nem fehérek. A konyhaszekrény...nos, legalább új. Most még szép, meg jó, de nagyon hamar le fog harcolódni. A fiókokban még a legegyszerűbb fiókbehúzó sín sincs. De legalább nagyobb mint a régi volt. Egy megoldás nem tetszik még de az nagyon. A vízvezeték szerelő kimondottan káoszt hozott létre a strang-ban. Most nem emlékszem, majd pénteken újra megnézem, de mintha valami nagyon csúnya megoldást láttam volna... Nos ezért van, hogy nálunk kisebb a hely, mert a vezetékek a csempe mögött, de a fürdőn belül mennek, Anyunál pedig szinte mindent kihozott onnan. Vagy a konyhába vagy a strang-ba. Majd később kiderül melyik a jobb hosszútávon. Mindegy, összességében szép lett a lakás. Ezek pedig az én maximalista nézeteim. Nem szeretem a megalkuvásokat. De anyu végre emberi körülmények között lehet!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.