Napló:

Tegnap múlt 18 esztendeje, hogy Lilla megszületett. A család összegyűlt, napokkal ezelőtt Anikó és Lilla együtt elmentek megvenni a "meglepetéseket". Anikó szülei is hoztak magukkal tortát, mi is készíttettünk. (Így esett, hogy 2 szelet torta bűnébe estem) Én hamarabb hazajöttem, hogy elhozzam az autót a garázsból, és megtöltsem a csomagtartót ásványvízzel. Na jó, volt ott pár palack is. Anikó szülei a Lidl-ből veszik, ezért ott vettem 9 csomag (9x6 palack) ásványvizet, hogy ne nekik kelljen Úrhidára egyesével hazacipelni. Maga az "ünneplés" elég kurtára sikeredett, mert Lilla mangás barátai szintén erre a napra szerveztek összeröffenést, persze ott akart lenni. Egyszóval megkapta az ajándékait, megette a tortáját és elhúzott. Meglepő módon egy picit sem volt "idegbeteg" (hogy el fog késni meg ilyenek) tök normálisan viselkedett. Nem is volt egy picit se rossz a hangulat. Anikó mamája már régóta kérte, hogy pár fényképet vigyünk el neki, most meg is kapta...CD-n. Mivel nálunk sokkal nagyobb a TV képernyője ezért itt végignézte...USB-ről. Hol vannak már azok a régi fényképalbumok? Mivel nagyon rossz a látása a normális fényképeket nem is tudná látni, ez az egyetlen módja, hogy élvezni tudja. Még jó, hogy technikailag nem vagyunk lemaradva. (A 3D tv azért még hiányozni fog egy darabig) Anyut is hazavittem. Mivel a kocsi a garázsban lakik, nagyon ritkán tudok ilyet tenni. Hazafele beugrottunk a cipészhez a Távírda utca sarkán, most épp a telefonszáma kellett. Csak Úrhidán árultuk el, hogy a vizek ott utaztak a csomagtartóban. Nagyon megörültek, hisz ők sem fiatalok. Anikó pedig nekiállt paradicsomot válogatni a kertben. Egy fajtát keresett, aminek nincs magja. Aszalni szeretné. Azt mondja nagyon finom. Én nem szeretem az aszalt ételeket, de ő igen. Végül szedtünk egy kis dobozzal. (nem csak mag nélkülit, bármilyet)

Kértem Anikó papájától egy 17-es csőkulcsot, mert az állólámpánkban tönkrement (elkopott 20 év alatt) a foglalat, ki kell cserélni, de egy 17-es anyacsavar ezt megakadályozza. Na majd ma délután megküzdünk.

Lilla vidáman tért haza a buliból, kapott ajándékba csokit, posztert és egy üveg pezsgőt.

Már (legalább) másodszor kapott Lilla répatortát, most egy picivel hosszabb marcipán répákkal a tetején. Érdekes az íze, de nem rossz. Anikó szülei pedig dobostortát hoztak. Ezt én is nagyon szeretem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.